A gyöngy történelme
avagy miért is szeretjük
Az első találkozás
Tengerpartot nyaldosó hullámok, napsütés, enyhe szél és a parti homokban a hullámok által partra vetett kagyló…
valahogy így fogadhatta azt az embert, aki először talált gyöngyszemet egy kagylóban.
Magát a csodát, a Teremtés csodáját pillanthatja meg az ember minden gyöngyszemben. A kagyló a homokszemet, vagy más kagyló darabkákat, melyek a víz sodrásával bejutnak hozzá, elkezdi bevonni, élüket finomítgatni, sarkosságukat, önmaga számára is lekerekíteni. Pér hét elteltével elkezdi forgatni, felszínét újra és újra egy új réteggel növelni. Hol fehér, hol színárnyalatokban gazdag felszínt hozva létre , gazdag formavilággal és szépséggel árasztva el az őket felfedezőket.
Talán így indult hódító útjára a gyöngy a kezdetektől, hogy aztán megannyi hölgy szívébe lopja be magát természetes szépségével, mélyről jövő rejtelmes fényével, hivalkodásmentes eleganciájával.
Írott források
Már Kr.e. 2200 körül említik, mint a legszebb és legkülönlegesebb ékszereket. Ekkoriban a főbb lelőhelyek India partjainál, a kínai tavakban és a Perzsa öbölben voltak.
A Perzsa öböl a 20. századig jelentős helyet töltött be a világ gyöngylelőhelyei között, és talán a perzsa hódítások is hozzájárultak ahhoz, hogy a görög – római világ is megismerje, megszeresse a gyöngyöket.
Gondoljunk csak a szépség görög istennőjének, Aphroditenek a születésére, aki egy kagylóból lép ki, tehát szépsége a gyöngyszemekéhez fogható, vagy a római Pompeiusra, aki gyöngyökből kirakott saját képmását hordoztatta körbe diadalmenet alkalmával.
Királyi ékszerek
Ritkaságuknak köszönhetően gazdag nemesi családok, királyok ruhatárát díszíti, és csakugyan: számos királyi, nemesi portrén szerepelnek gyöngyékszerek.
Ha magyar vonatkozást keresünk szintén nem kell mélyre ásnunk, elegendő csak Szent Koronánkra gondolnunk, amelynek abroncsa gyöngyszemekkel van kirakva.
Az egyik leghíresebb a La Peregrina
amelynek bő fél évezredes visszavezethető múltjában koronázási ékszerként, menekülő király zálogba adott utolsó vagyontárgyaként is szerepel, hogy aztán szerelmi ajándékként a 20. század egyik leghíresebb színész dívájának nyakát ékesítse.
Az 1900-as évek elején
A gyöngyök ára az arany árának 4-szerese volt. Joggal mondhatjuk, hogy akkoriban az aranyásáson kívül a gyöngyhalászás volt még olyan lehetőség, amellyel valamelyest könnyen, gyorsan meg lehetett gazdagodni.
Tenyésztett gyöngyök születése
1916-ban egy ausztrál és japán tagokból álló kutatócsoport olyan technológiát szabadalmaztatott, amellyel gömbölyű gyöngyszemeket lehet előállítani.
Ezzel kezdetét vette a tenyésztett gyöngyök kora, és napjainkban már a világ piacain elérhető gyöngyök túlnyomó többsége (95% felett) már tenyésztett.
Mikimoto Kokichi nevéhez fűződik a tenyésztési eljárás, illetve az első olyan vállalkozás, ahol kagylótelepeken, „gyöngyfarmokon” születtek gyöngyszemek.
A korunkban elérhető gyöngyök is ennek a technológiának köszönhetőek Japán, Kína, Fülöp-szigetek, Polinézia gyöngytermelő telepeiről.